A magyarok csaknem tíz százalékának gondot jelentenek a lakhatási költségek, amelyek a jövedelem több mint 40 százalékát el is viszik. Ez a szint nem különbözik az EU-s átlagtól, de itthon rengeteg családot érint. Ez az Eurostat adataiból derült ki.
A háztartások első és talán legfontosabb kiadásai a lakhatási költségek. Ezek növekedése más kiadások elhalasztását vonhatja maga után. A koronavírus-járvány idején sokan veszítették el a munkájukat, csökkent a munkaidő vagy a forgalom, az ügyfélszám, ez tovább rontja a helyzetet.
Az EU lakosságának 9,6 százaléka háztartása jövedelmének legalább 40 százalékát költötte a lakhatásra 2018-ban. Az EU-tagállamok között azonban különbségek voltak: 11 tagállamban a lakosság kevesebb, mint 6,0 százaléka élt olyan háztartásokban, amelyeket a lakhatási költségek túlterheltek. Ez a túlterheltség Máltán és Cipruson volt a legkevésbé jelentős.
Romániában, Németországban, Dániában és Bulgáriában a túlterheltség legalább 10 százalék volt, Görögországban pedig 39,5 százalék. Magyarországon az emberek 9,6 százalékánál viszi el a jövedelem több mint 40 százalékát a lakhatás. Szlovákiában csak 4,1 százalékukat érinti ez a probléma, Szlovéniában is 5 százalék alatti ez az arány. A lengyeleknél 6,2 százaléknak túlzott terhet jelent a lakhatási költségek kifizetése, az osztrákoknál 6,9 százalék van így. Csehországban a lakosok 7,8 százalékának viszi el a fizetés majdnem felét a lakhatás.
Fotó: Pablo Merchán Montes, Unsplash