Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a testvérek közötti ajándékozás, illetve öröklés is illetékmentessé válik. Ezzel kapcsolatban pedig felmerül a kérdés: a nagyobb értékű ajándékokat mikor terheli illetékbefizetési kötelezettség, és mikor nem? Sokan nem tudják.
Íme, mi minden minősül bevételnek, ezek mikor adókötelesek, és milyen ajándékok után kell illetéket fizetni
Jellemzően az esküvőkön, ballagásokon fordul elő, hogy valaki nagyobb értékű ajándékot kap, az ékszerektől kezdve egészen az autóig vagy az ingatlanig. De mikor kell illetéket fizetni egy-egy ajándék után? Az illetékekről szóló törvény szerint fizetnünk kell ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, és vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén (ideértve a követelés elengedését is). A felsorolt esetekben akkor kell fizetnünk, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki, vagy az ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. Tehát ezekkel az ajándékokkal el kell számolnunk a NAV felé. Ha ezt elmulasztjuk, a mulasztási bírság összege 200 ezer forintig is terjedhet.
Mikor illetékmentes az ajándék? Például ha családon belül történik az ajándékozás egyenesági rokonok, örökbefogadáson alapuló rokonok, házastársak vagy bejegyzett élettársak és újabban már testvérek között is.
